Az idővel nem versenyzem

​Már csak az inga húzására eszmélek.
Látom magamat, ahogyan nekinyomom
a falnak, az ósdi órát, hogy ne fusson,
vagy ne maradjon le, ne késsen az édes.

Összefolynak a percek, az órák, napok,
hetek és utánaszámolva hűl meg a
vérem, a lélegzetem benn akad, ha
megértem, nem az voltam már, aki vagyok.