Október hatodika hajnala

Ha elölről kezdhetném,
ugyanezt a levelet,
​most is neked címezném
s fogadnám végzetem.

Ha elölről kezdhetném
keresném e szent helyet.
Vágtatnék hóhér elé,
hová csak bolond siet.

Ha elölről kezdhetném,
én rajzolnék keresztet
szívemre céltáblaként,
el, egy golyó se vesszen.

Ha elölről kezdhetném
magam vernék kötelet.
Nyakamba hurkot vetnék
az díszítse gégémet.

Ha elölről kezdhetném...
ám én már nem kezdhetem.
De te ... ha annak ki fél
felolvasod levelem…

Ha elmeséled hogyan élt,
kit fognak hideg kezek,
aki a szabadságért
harcolt és folyton epedt.

Ha megteszed uradért,
aki mindig szeretett,
úgy teszed gyermekünkért,
ki rabságban született.

De szabad lesz, szabad lény,
nem tűr béklyót, bilincset,
érzem s boldog vagyok én,
hisz nagyobb kincsünk nincsen.