Miskolc.Hatszázötven

Hivatalos közlések alapján
fejet hajtok városunknak napján
az ismeretlen elődök előtt,
a ma élő lakókra meg köpök.

Hatszázötven év, mit bevallanak,
de másról árulkodnak a falak,
többről regél a Bükknek karéja,
a Szinva medre, meg a két partja.

Régebben dolgozik serényen
a nép e fenséges vidéken,
mint ódon fóliánsra került
karc igazolja a valószerűt.

De félre minden keltezéssel
e monstrum egyszer újra felkel
megrázza majd köpönyegét,
lepergeti minden szennyét.

A szürkét, feketét leáztatja,
régi színét megmutatja,
az lesz majd a városünnep,
ha gyilkosai mind eltűnnek.

Én ezt lehet, hogy már meg nem érem,
virágba borulásának vérem
lesz tanúja s élvezheti joggal
miért küzdöttünk körömmel, foggal.