“Tudod, hogy kedvemre
járhatok-kelhetek…”
- kábítja az egyik rab
a másikat.
“Én ezt készséggel elhiszem,
csak egy kérdésre választ adj!
Miért jössz vissza, ha
szabad is lehetsz?
Záratlant, zártért, el ne hagyj!”
-harsan a fanyar replika.
“Igen, ismerős aforizma...”
-hősünk így védekez-
“...szóval bent gyakran ehetek,
mosnak rám s a meleget
nem cserélném többé fagyra.”
-a válasz imigyen csattan
és nem zavarja meg a fogoly lelket,
magát, hogy az ördögnek rég eladta.
járhatok-kelhetek…”
- kábítja az egyik rab
a másikat.
“Én ezt készséggel elhiszem,
csak egy kérdésre választ adj!
Miért jössz vissza, ha
szabad is lehetsz?
Záratlant, zártért, el ne hagyj!”
-harsan a fanyar replika.
“Igen, ismerős aforizma...”
-hősünk így védekez-
“...szóval bent gyakran ehetek,
mosnak rám s a meleget
nem cserélném többé fagyra.”
-a válasz imigyen csattan
és nem zavarja meg a fogoly lelket,
magát, hogy az ördögnek rég eladta.