Angyali út

Minden gyermeknek,
elsősorban kisleánynak,
akikkel,
köszönhetően az új rendszernek,
időben nem ért kórházba
aki ment.

Akik nem háborúnak,
hanem adminisztrációnak
estek áldozatul,
azon áldozatoknak,
kik rossz helyen születtek, fogantak
állítom mementóul.  

Azok emlékének szentelem,
akikből felnőtt már nem lehet
egy átirányítás miatt.
Nem győzhet mindig az értelem,
de hogy ily gyakran veszt, az fertelem.
Tudod édes kisfiam?!

Ezek a lányok nem várnak locsolót,
vagy tojást gyűjteni nem indulnak,
ha fiúcskák voltak.
Csendben várják az égi kürtszót,
s már a feltámadás harsonáira
tömörülnek sorba.

Én ma rájuk emlékezem.
Okot rá ismét szolgáltatott,
a nyomorult bürokrácia.
Emlékezz egy percig velem
és söpörjük el a Szolgálatot!
Nincs pardon és nincs grácia!