Wettbewerb

Szerdán már szóltak,
de lehet csütörtökön
német versenyre, országosra
behívták a kölyköm.

Szombaton Budapestre
utazni pihentetőbb nincs
de nem probléma, hisz a gyermek
voltaképp a legnagyobb kincs.

Erre apellálnak folyton
legyen alapítvány, osztálypénz
én ilyenkor mindig morgok,
hogy csinálnak belőlünk hülyét.

Ha az iskola hírnevét
öregbítheti a nebuló
nem nézik sem pénzét, idejét
a szülő egy bányaló.

A gyerekroham után
nem baj ha elvérzik tíz
csak az egy a többi hulláján
képes legyen átgázolni.

A nevezési díjat álljuk,
az utazás költségét is
és aztán mi csak ne dumáljunk
bejutott csemeténk hisz.

Legyünk megtisztelve
a megteremtett családi háttér,
a törődésért, külön kiemelve
hisz a szülő mindig ráér.

Ráér megtanítani az elmondottat,
ráér külön tanárt fogadni
elmagyarázni az el nem mondottat,
korrepetálásra hurcolni.

Szájbarágni, megértetni
miért hasznos számára
gyermekkorát egy célért feladni
mi burkolódzik homályba.

S ha ezek ellenére
elmarad a méltó eredmény
vigaszpakolást kis szívére
nem más maszatolja, hanem én.

Így folyik ez évek óta
csak a feltételek nehezednek,
bár hallanám, a vidám nóta
foszlányai elő, hogyan kerekednek.