Mókuskerék

A szombat mindig ilyen,
nem tartogat meglepetéseket
romokat takarítani lehet,
néha pihenni, lazítani esetleg.

Életforma már a rá nem érés
roppant csúnya kifejezéssel élve,
állandósult már az ügyködés
s nem különbözik már a hétvége.

Ha ilyenkor rendet nem vágunk
a mindennapokban képzett akadály
miatt hétfőtől péntekig botladozunk,
mint kollégiumban nyomorgó diák.

Biztosan régen voltam gyerek
kopik a memóriám, szépít az idő
én akkor is másra sem emlékezek,
csak, hogy vár egy boldog jövő.

Amiben ha teszek bizony leszek
és nem körülmények forgatnak,
a miértről, hogyanról én tehetek
s nem valami alkalmatlan kutyaütő.

Fonákország hazája a rátermett
dilettánsoknak, kik lusták nagyon
a lakosság szerencséjére
így lassabban vernek agyon.

Később ugrik kútba ki elviselni nem bírja,
hogy valami született hülye idejét
rabolja, eszement munkára gardírozza
s teszi pokollá egyetlen életét.

Csak magunknak köszönhetjük idáig jutottunk
az eszköz ott volt a kezünkben seperni a szemetet,
de fura abba belegondolni, pokolra azért jutunk,
mert a saját érdekeinknél jobban szerettük a rendet.