Különös nyár, vagy nem

Az kevésbé zavar, hogy két éve
nem volt megpucolva az ablak.
De bizony annak ténye,
hogy családostul két év elmúlhat
közös üdülés nélkül szörnyűsége
ennek a rohadt kizsákmányoló kornak.

Olyan rettenetesen fontos dolgok
vannak manapság, melyek bizony
nem is voltak korábban gondolom,
mert ha lettek volna eme aggodalom
nem érződne a mindennapokon.

Eleink biztos nem dolgoztak,
a jövővel nem törődtek,
semmiről, de semmiről nem gondoskodtak
hulljon átok a fejükre!
Most nekünk hátrahagyottaknak
kell tennünk mindent a helyükre.

Még jó, hogy vannak, akik tesznek
családra, barátságra, emberi sorsokra
Dugovics Tituszként vetik a népet,
naná, majd magukat biztos a szakadékba.
Elmondják szerintük, nekünk hogyan kéne
de valahogy tetteinken nem látszik a példa.

Nem vizet prédikálnak, de bort isznak
mert nekik az jut, míg a másik szomjan
is halhat, vagy bármi, az egészre szarnak
érdekli is őket, mit s hogyan oldanak
meg alárendeltjeik, kiken uralkodnak,
pedig nem méltóak felkent uralkodónak.

Jellemtelen kisebbségi fóbiás hulladékok
kiket meggondolatlan nép hatalommal
kontroll nélkül ruházott fel, s a sumákok
visszaéltek a kínálkozó alkalommal.
A plebsnek száraz kenyeret, cimbinek cupákot
vetettek. Félek nem legutolsó alkalommal.