Egy vers nem Babáról

Ez a vers külön kérés szerint,
nem Babáról szól, név szerint.
Egy lányt vettem fókuszomba,
kiről elmélkedem azon nyomban.

Alapvetően nagyon rendes és kivételes,
kiről akár egy sort leírnom sem lehetséges.
Szorgalmas és kitartó, de ez nem ő
hiszen áradozni róla nem megengedhető.

Ha így folytatja és lenne olyan,
vörös diplomája csomagolva
három nyelvvizsgájával és két spec.kollal
viaskodhatna a világon bárkivel akárhollal.

Nem lusta, ha mások sarokba szorítása a cél,
bezzeg várhatunk napestig, ha a család ki kér
bármit tőle, mi, oly hétköznapi, másként
nem áll ő jót semmiféle házimunkáért.

Mit is kopogok itt, meg vagyok tán veszve?
Hiszen valaki másról írok, ki nincs közelemben,
a rejtőzködő operafantom Zorró-Fantomas,
volt az ovis jele és ez bíz szent igaz.

Szóval egy szót se róla, beszéljünk
kerek egész mondatokban ismeretlenünk
fel nem fedezett értékeiről, titkairól
s ha magára ismer jól tettük, nagyon is jól.

Akkor nem e vers hatására véletlenül,
átformálja a mínuszt pozitívba észrevétlenül,
nem csorbul a tekintélye egy fikarcnyit sem
s rájön ezen nem csak a család hanem ő is nyert.