Diákoknak!

Ez engem is meglepett
s mikor egy hete szapultam
az ifjúságot, mely későn ébredett
igazából nem gondoltam
a rémálomnak vége lesz.

Emelkedési pályára álltak,
mind a tanulásban érintettek.
Az elégedetlenek valahányan
tiltakozni hideg kőre összeültek,
vagy épp kéz a kézben állnak.

Várnak és nem mozdulnak,
pedig minden okuk a félelemre.
Most mutatkozzanak állhatatosnak,
mert mindannyijuk jövője
átkerült most saját kézbe.

Most megmutathatják, megszolgálták
a lehetőségét a továbbtanulásnak,
hiszen érettek és ki gondolná
birtokosaik a felelős gondolkodásnak.
Előre hát fiatalok, előre, hajrá!

Vegyetek revánsot magatok miatt,
tegyétek meg mit a béna balekok
csak tologattak az elmúlt két év alatt!
Hallassátok bátran tiszta szavatok,
hallják csak, van kiben kurázsi maradt!

Meg egy tapodtat se hátráljatok,
az igazságot ti képviselitek!
Látjátok a sok hazug szónok,
megvásárolt, buta kókler,
nem gondolkodott még a válaszokon.

Naná, hiszen a kérdés sem tiszta,
mit elétek javaslatként terjesztettek,
lyukkal gazdagon borított, mint a szita,
hisz „taknyosokkal” egyezkedni nem vette
a fáradtságot felkészülni a politika.

Itt már nem keretszámokból áll
a sokismeretlenes egyenlet,
nem elég gyök alá tenni a ponthatárt.
Eredményeként tetteiteknek
újra életre kelhet, virágba borulhat az ország.