Nahát! - gondoltam, de egyáltalán nem voltam benne biztos. Mert mi van akkor, ha esetleg. Ezekben az álságos-válságos időkben az ember nem lehet biztos benne, hogy valószínűleg és különben. Nehéz úgy állást foglalni, hogy nem. Akár többszörösen is, mindenféle nyomatékosítást mellőzve. Érvelni a hogyne és a persze, hogy nem mellett, igencsak ugyancsak. Senki, de az égvilágon senki sem lehet biztos abban, hogy de, pedig erre utaló jeleket egy fia jel sem jelzett, annál inkább, mintsem, hogy.
Felteszem a kérdést ilyenkor magamban, hogy ki, ha nem én és más sem, de erre válasz született.
Elárulni nem áll módomban, de ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit nem és ráadásul megtenni elmulasztok. Senki kedvéért.
Úgy gondolom nincs ma senki széles ez országban, aki ennél, annál. Ha már így alakult, ha már sújtott felszabadító gondolatok netovább.
Ha más, akkor másább, de én, én csak akkor, ha nagyon, vagy kevésbé. Ehhez sem ragaszkodva foggal, körömmel. A célt tisztán, olykor ködösen, de ez se, pláne nem más.
Ehhez kívánok sokkal gazdagabb, eseménytelenebb, sivárabb, színesebb, fekete-fehérebb, heterogén homogenitást.
Felteszem a kérdést ilyenkor magamban, hogy ki, ha nem én és más sem, de erre válasz született.
Elárulni nem áll módomban, de ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit nem és ráadásul megtenni elmulasztok. Senki kedvéért.
Úgy gondolom nincs ma senki széles ez országban, aki ennél, annál. Ha már így alakult, ha már sújtott felszabadító gondolatok netovább.
Ha más, akkor másább, de én, én csak akkor, ha nagyon, vagy kevésbé. Ehhez sem ragaszkodva foggal, körömmel. A célt tisztán, olykor ködösen, de ez se, pláne nem más.
Ehhez kívánok sokkal gazdagabb, eseménytelenebb, sivárabb, színesebb, fekete-fehérebb, heterogén homogenitást.