A jó matematikatanár minden eszközzel segíteni igyekszik a nehéz fejű nebulót és kicsúszik a száján egy kulcsmondat: a mértékegység árulkodik.
Nem kell nagy fantázia hozzá, hogy rájöjjünk, valamiféle mértékegység átváltásos feladatot kellett volna megoldania több-kevesebb sikerrel. Maradjon titok mennyire sikerült ez, de időzzünk el a hirtelen kiröppent mondat sokoldalú jelentéstartalmán, mert az bizony van neki(je).
Itt vannak máris a tömegek mérésére szolgáló egységek. Érdekes megfigyelnünk, hogy a nők esetében milyen sajátos funkciót kapnak ezek a váltószámok. Példának okáért a téli ünnepek alatt felszedett néhány kiló képes átváltódni néhány dekává, anélkül, hogy a szóban forgó hölgy ez ügyben akár egy lépést - egy karhajlítást, szökkenést, felülést – is tett volna. Egészen biztosak lehetünk, hogy ezt a tényt csaknem tudományosnak mondható mérőeszközök segítségével – lásd bővebben mérleg – képesek igazolni, egy feltétellel: más nem tartózkodhat a helyiségben a mérés időtartama alatt. Ha véletlenül az orvosi rendelőben kell a mérlegre állniuk, nos abban az esetben a mérleg egészen biztosan meghibásodott.
Hasonlót tapasztalhatunk az idő, más néven a kor meghatározásánál. Szinte nem is létezik férjével azonos évben született asszony, aki együtt öregedne meg urával. Szerencsére nem a halál, vagy a bíróság választja egymástól el őket, hanem az átváltások, mert beláthatnánk végre, hogy ha másképp telik az idő a világűrben a Föld forgásával ellentétes irányban utazva egy rakétán, akkor miért ne telhetne az az idő egy házasságban másként az egyik félnek, mint a másiknak. A relativitáselméletet figyelembe véve természetesen bátran kijelenthetjük, hogy dehogyisnem telhet, sőt csak ott telik igazán másként. Elég csak az utcára toppannunk, hogy megláthassuk mennyi vén majom sétál karonfogva hamvas szépségekkel. Hiába igazságtalan az élet. Miért kell egy asszonynak ezt az igazságtalanságot lenyelnie, a mai napig nem értem.
A nők kor(át)váltásának – öregedésről szó sem eshet - érdekessége, hogy nem mutat lineáris tendenciát. Mikor 9 évesek – az anyakönyvek bejegyzései szerint, amelyek, mivel a hivatalokban is férfiak dolgoznak, ezért nem nélkülözhetnek súlyos hibákat, elírásokat - , akkor 13 évesek, amikor 13 évesek, akkor 17 évesek, amikor 17 évesek, akkor 22 évesek. Ezt az állapotukat körülbelül 35 éves korukig képesek megőrizni, majd lassan 26 évesek lesznek és mire betöltik a negyvenet nem többek 28-nál. Későbbi korokról feljegyzések, számítások nem lelhetők fel, legfeljebb becslések, de ezek is a férfiak rosszindulatából fakadnak.
(Szintén ebbe a körbe tartozik a sült húsoknak, süteményeknek sütőben történő tartózkodása: túltartózkodásuknak szemmel és orral is megtapasztalható következményeiért megint a gondatlan férjet lehet felelősségre vonni.)
Egy rövid pillantást azért vessünk az űrmértékek vonalán szegény koravén férjecskékre is. A hamvas feleséggel eltöltött röpke néhány évtized a gyenge jellemeknél okvetlenül odáig vezet, hogy nem képesek a liter és a deciliter közötti váltószám helyes értelmezésére. Mikor azt mondják, hogy meginnának egy pohár sört, ami tudvalevőleg 3 deciliter, akkor komolyan is gondolják. 3 deciliterre készítik fel a gyomrukat, de a házasságában (esetleg) boldogtalan kocsmáros képes elszámolni magát és talán nem szándékosan,de a jóval nagyobb korsóra hiszi azt, hogy 3 decinél több nem fér bele. Ezzel nemcsak magát, hanem a hasonló lelkiállapotban lévő vendéget is becsapja, aki csak nagy nehézségek árán tudja magába erőszakolni a fél liternyi (5 dl) sört azalatt a röpke 5 (8) perc alatt, amíg a felesége a mosdóban tartózkodik. Ha a nagyságos asszony esetleg hamarább végezne – nem végez, de ha mégis – akkor bizony szánalmas magyarázkodásba kezdenek és mindent a csaposra kennek, legfeljebb a habot nem. Ha a nagyságos asszony később végezne, mint 5 perc, akkor a férj – mivel a gyakorlati fizika ( gyomortágulás és hővezetés), valamint a matematika ezen ága igencsak foglalkoztatja és mindig újabb és újabb bizonyítékok beszerzésére törekszik, rendel még egy pohár sört, de mint tudjuk a bánatos csapos ismét egy korsóval hoz, ami újabb fél liter élvezet, akarom mondani kísérleti eszköz, amit megsemmisítve lehet a legjobban megvizsgálni. (Ebben szoros hasonlóságot mutat a szivarokkal és márkásabb cigarettákkal, amikkel boldog házasságban élő úriember szintén nem él, csak hallomásból tud róla, hogy léteznek ilyenek.)
Csak a gondos feleségeknek köszönhető, hogy az átváltani képtelen férjek ne igyák le magukat csontrészegre a nagy kísérletezések közepette.
A területmérték, úgymint ár első sorban a szőrmebundák tekintetében nyer értelmet, amire minden férj a boldogító igen kimondása óta folyamatosan gyűjtöget. A manapság használatos négyzetméter, négyszögöl, vagy hektár a (férj hibájából kimondott) válások során bír relevanciával.
Itt az ingatlanok férj és feleség között fennálló 60-40%-os, vagy akár 70-30%-os felosztása is teljesen egyenlőnek (és igazságosnak) mondható. Ha nem válnának el az arányok megfordulnak – tulajdonképpen nem, hiszen az előbb fejtettem ki az egyenlőség mibenlétét – és az egészet a férjnek kell művelnie, utána közterheket befizetni – a bundára gyűjtögetett és fennmaradt zsebpénzéből.
A matematika csalhatatlan tudomány, tételei tudományosan bizonyítottak, eredményeihez kétség sem férhet. A fentiekben felvázolt esetekkel remélem sikerült meggyőznöm a tisztelt olvasót, hogy vagy számolni, vagy váltani, vagy nősülni kell tudni jól.
Nem kell nagy fantázia hozzá, hogy rájöjjünk, valamiféle mértékegység átváltásos feladatot kellett volna megoldania több-kevesebb sikerrel. Maradjon titok mennyire sikerült ez, de időzzünk el a hirtelen kiröppent mondat sokoldalú jelentéstartalmán, mert az bizony van neki(je).
Itt vannak máris a tömegek mérésére szolgáló egységek. Érdekes megfigyelnünk, hogy a nők esetében milyen sajátos funkciót kapnak ezek a váltószámok. Példának okáért a téli ünnepek alatt felszedett néhány kiló képes átváltódni néhány dekává, anélkül, hogy a szóban forgó hölgy ez ügyben akár egy lépést - egy karhajlítást, szökkenést, felülést – is tett volna. Egészen biztosak lehetünk, hogy ezt a tényt csaknem tudományosnak mondható mérőeszközök segítségével – lásd bővebben mérleg – képesek igazolni, egy feltétellel: más nem tartózkodhat a helyiségben a mérés időtartama alatt. Ha véletlenül az orvosi rendelőben kell a mérlegre állniuk, nos abban az esetben a mérleg egészen biztosan meghibásodott.
Hasonlót tapasztalhatunk az idő, más néven a kor meghatározásánál. Szinte nem is létezik férjével azonos évben született asszony, aki együtt öregedne meg urával. Szerencsére nem a halál, vagy a bíróság választja egymástól el őket, hanem az átváltások, mert beláthatnánk végre, hogy ha másképp telik az idő a világűrben a Föld forgásával ellentétes irányban utazva egy rakétán, akkor miért ne telhetne az az idő egy házasságban másként az egyik félnek, mint a másiknak. A relativitáselméletet figyelembe véve természetesen bátran kijelenthetjük, hogy dehogyisnem telhet, sőt csak ott telik igazán másként. Elég csak az utcára toppannunk, hogy megláthassuk mennyi vén majom sétál karonfogva hamvas szépségekkel. Hiába igazságtalan az élet. Miért kell egy asszonynak ezt az igazságtalanságot lenyelnie, a mai napig nem értem.
A nők kor(át)váltásának – öregedésről szó sem eshet - érdekessége, hogy nem mutat lineáris tendenciát. Mikor 9 évesek – az anyakönyvek bejegyzései szerint, amelyek, mivel a hivatalokban is férfiak dolgoznak, ezért nem nélkülözhetnek súlyos hibákat, elírásokat - , akkor 13 évesek, amikor 13 évesek, akkor 17 évesek, amikor 17 évesek, akkor 22 évesek. Ezt az állapotukat körülbelül 35 éves korukig képesek megőrizni, majd lassan 26 évesek lesznek és mire betöltik a negyvenet nem többek 28-nál. Későbbi korokról feljegyzések, számítások nem lelhetők fel, legfeljebb becslések, de ezek is a férfiak rosszindulatából fakadnak.
(Szintén ebbe a körbe tartozik a sült húsoknak, süteményeknek sütőben történő tartózkodása: túltartózkodásuknak szemmel és orral is megtapasztalható következményeiért megint a gondatlan férjet lehet felelősségre vonni.)
Egy rövid pillantást azért vessünk az űrmértékek vonalán szegény koravén férjecskékre is. A hamvas feleséggel eltöltött röpke néhány évtized a gyenge jellemeknél okvetlenül odáig vezet, hogy nem képesek a liter és a deciliter közötti váltószám helyes értelmezésére. Mikor azt mondják, hogy meginnának egy pohár sört, ami tudvalevőleg 3 deciliter, akkor komolyan is gondolják. 3 deciliterre készítik fel a gyomrukat, de a házasságában (esetleg) boldogtalan kocsmáros képes elszámolni magát és talán nem szándékosan,de a jóval nagyobb korsóra hiszi azt, hogy 3 decinél több nem fér bele. Ezzel nemcsak magát, hanem a hasonló lelkiállapotban lévő vendéget is becsapja, aki csak nagy nehézségek árán tudja magába erőszakolni a fél liternyi (5 dl) sört azalatt a röpke 5 (8) perc alatt, amíg a felesége a mosdóban tartózkodik. Ha a nagyságos asszony esetleg hamarább végezne – nem végez, de ha mégis – akkor bizony szánalmas magyarázkodásba kezdenek és mindent a csaposra kennek, legfeljebb a habot nem. Ha a nagyságos asszony később végezne, mint 5 perc, akkor a férj – mivel a gyakorlati fizika ( gyomortágulás és hővezetés), valamint a matematika ezen ága igencsak foglalkoztatja és mindig újabb és újabb bizonyítékok beszerzésére törekszik, rendel még egy pohár sört, de mint tudjuk a bánatos csapos ismét egy korsóval hoz, ami újabb fél liter élvezet, akarom mondani kísérleti eszköz, amit megsemmisítve lehet a legjobban megvizsgálni. (Ebben szoros hasonlóságot mutat a szivarokkal és márkásabb cigarettákkal, amikkel boldog házasságban élő úriember szintén nem él, csak hallomásból tud róla, hogy léteznek ilyenek.)
Csak a gondos feleségeknek köszönhető, hogy az átváltani képtelen férjek ne igyák le magukat csontrészegre a nagy kísérletezések közepette.
A területmérték, úgymint ár első sorban a szőrmebundák tekintetében nyer értelmet, amire minden férj a boldogító igen kimondása óta folyamatosan gyűjtöget. A manapság használatos négyzetméter, négyszögöl, vagy hektár a (férj hibájából kimondott) válások során bír relevanciával.
Itt az ingatlanok férj és feleség között fennálló 60-40%-os, vagy akár 70-30%-os felosztása is teljesen egyenlőnek (és igazságosnak) mondható. Ha nem válnának el az arányok megfordulnak – tulajdonképpen nem, hiszen az előbb fejtettem ki az egyenlőség mibenlétét – és az egészet a férjnek kell művelnie, utána közterheket befizetni – a bundára gyűjtögetett és fennmaradt zsebpénzéből.
A matematika csalhatatlan tudomány, tételei tudományosan bizonyítottak, eredményeihez kétség sem férhet. A fentiekben felvázolt esetekkel remélem sikerült meggyőznöm a tisztelt olvasót, hogy vagy számolni, vagy váltani, vagy nősülni kell tudni jól.
RSS Feed
