Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Hol van az ősz

20/8/2017

0 Comments

 
Picture
pixabay.com

​Az eső végignyalta a csatornát belülről.
Könnye felduzzadt az elakadt levéltől,
Kibuggyant itt-ott és a ház falán végigszaladt.
Belül ágak, moha, és valami vacak maradt.

Kaptam kiskapámat, a kecskefejűt,
És lábujjamon pipiskedve vettem erőt
Magamon. Gondoltam nem hagyom,
A szenny gyűljön s loccsintson nyakon.

Karmolásztam egyre hegyes véggel ügyetlenül,
És örvendeztem, látván a vaskanális miként ürül,
De láttam barna leveleknek viharos tengerét.
Hol van még az ősz, magamtól félve kérdtem én?

S feleltem halkan, belül, búval bélelve:
Ha jól látom, a kertek alján épp most lép be.  


0 Comments



Leave a Reply.

    ​

    Próbáltam nem írni, aztán ez lett belőle.

    Archívum

    May 2018
    November 2017
    August 2017
    July 2017
    June 2017
    May 2017
    April 2017
    March 2017
    February 2017
    January 2017

    Kategóriák

    All

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.