Álhalál

pixabay.com

​Előbb lehunytam a szemem.
Minden elsötétedett,
aztán halványvörös jelent
meg szép lassan előttem.

A napfény befurakodott
szemhéjamat lebontva
pupillám hamar riadót
fújt, s szült képet, komorat.

Megijedtem. Rémálmaim
megizzadt hangulata
kísértett. Csontmalmai
daráltak s én meghaltam.

Feltámadni álhalálból
nem varázslat, mágia,
ha elég már a kalandból
a szemnek ki kell nyílnia!