Szemem mennyezetre vetem,
Hibát keresek, egy aprót,
Egy pörsenést a festésben
-ha úgy tetszik a festésen-
De nem lelek s ezt nem bánom,
Mert bár, aki kente ember,
Kenhette tökéletesen,
kivételesen, rutinból.
Jól ismerem ezt az embert,
Találgatnom többet nem kell.
Magam játszottam a piktort.