Felbotlottam egy versben,
beütöttem a kupámat,
belekötöttem egy rímbe,
mert bőszen szidta anyámat.
Ezek mindenhol ott figyelnek,
néha a kanapé mögül is,
pedig azzal nem rendelkezek,
jó nekem egy heverő is.
Azon, ha kialszom magamat,
megtámadnak a strófák,
kezemre adják a szavakat,
gyártsak belőlük tréfát.
Néha sikerül, de inkább nem,
ilyen, mint ez a költemény,
ó pardon de még nem adom fel,
csak születik egy tünemény.
beütöttem a kupámat,
belekötöttem egy rímbe,
mert bőszen szidta anyámat.
Ezek mindenhol ott figyelnek,
néha a kanapé mögül is,
pedig azzal nem rendelkezek,
jó nekem egy heverő is.
Azon, ha kialszom magamat,
megtámadnak a strófák,
kezemre adják a szavakat,
gyártsak belőlük tréfát.
Néha sikerül, de inkább nem,
ilyen, mint ez a költemény,
ó pardon de még nem adom fel,
csak születik egy tünemény.
RSS Feed
