Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Zsákutca

25/3/2014

0 Comments

 
Egyetlen táblán múlt az egész.
Meg senkit nem kérdeztek,
csak egy szép nap fogták s ledöfték,
a kicserepesedett földbe.

Mennyire lehetett nehéz?
Ezeknek itt? Egész biztosan.
A korábbi tábla nyelét
kihúzni senki sem próbálta.

Elflexelték tíz centivel
- talán tizenöt is megvan -
éppen, hogy a talaj felett,
benne hadd essek hasra.

Amerre jártam, ma nem kerülhetek,
pedig más akadályra nem futotta.
A büntetéstől félnek az emberek,
így lett a körforgalomból zsákutca.

Kicsit kényelmetlenebb, hosszasabb
az otthonhoz jutás, a parkolás,
gondolják lehetne ennél rosszabb
nem is fáj annyira a jogfosztás.

Indoka nem volt?! Érdekel valakit?
„Biztos nem véletlenül csinálták!”
hangzik a válasz, ha megkérdek bárkit.
Hogy éljünk, helyettünk majd megmondják.

Elköltözöm a másik utcába,
ahol virágot a szomszéd velem locsol,
én megmetszem, ha elvadul bokra,
s ő havat az én kapum elől lapátol.

Ott együtt döntjük el nekünk,
mire telik, mit szeretnénk,
mi kedvesebb, mi egyszerűbb,
s együtt biztos messzebb érnénk.
0 Comments



Leave a Reply.

    Archívum

    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014

    Kategóriák

    All
    Fáradtság
    Humor
    Reggel

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.