Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Moldova 80

13/3/2014

0 Comments

 
Ha nem is a kifinomult írói technikája,
mondandója mindig fotelbe szögezett,
bár az igazsághoz hozzátartozik legritkábban
pont ülve olvastam az általa fémjelzett műveket.

Ej, de mit is beszélek múlt időben!
Nem nekrológot, hanem születésnapi
köszöntőt készülök írni megkésve,
de tudom soha nem fogom tudni átadni.

Szerencse gyerekeként egyszer találkozhattam a Mesterrel,
mesébe, vagy groteszk történetbe illő körülmények során
s megajándékozhattam egy tollal. Én adtam végre s nem ő nekem
viszonzásként, hisz többet mutatott s tanított nekem, mint az apám.

De nemzőmet is illeti némi elismerés,
hiszen az ünnepeltre figyelmemet ő
hívta fel és utánagondolva ez nem is kevés
mondjuk úgy magamfajtának épp elegendő.

Megfertőződtem, s kigyógyulni soha nem akartam.
Tessék-lássék terápiaként elolvastam tőle, amit csak lehetett.
Könyvespolcaimat már köteteivel alaposan kitámasztottam,
de várom a további születésnapokat és az újabb könyveket.




0 Comments



Leave a Reply.

    Archívum

    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014

    Kategóriák

    All
    Fáradtság
    Humor
    Reggel

    RSS Feed

Copyright ©
Minden jog fenntartva!
All rights reserved!