Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Karácsonyfa vetkőztető

17/4/2014

0 Comments

 
Ó szép fenyő, ó jó fenyő,
de csupasz minden ágad!
Hogy elszaladt az idő,
dobd le maradék ruhádat!

Segítünk leteríteni a szőnyegre,
szépen, vastagon, több kupacba.
Szükséged száraz tűleveleidre
nem lesz már, irány hát a kályha!

Fesse vörösre vasalt oldalát,
- ha már téged nem melegítenek -
az újságba csomagolt “levélbombák”
marad még a padlón, beleléphetek

így is totyogva, elbambulva,  mezítláb
érdekes lehet, de vidámnak nem nevezném,
de ne reklamáljon, ki húsvétig vár
ahelyett, hogy a fáját időben leszedné.

Az igazság, hogy nagyon szerettünk.
Nem a lustaság, inkább a csodálat
fogta vissza vetkőztetésedtől kezünk,
de megtette helyettünk a bánat,

mely nem szűnt karácsony óta sem.
Te emlékeztettél: “ De jó is volt…!”
de a hirtelen idő egyre csak pereg
s nem lesz már, ami egykor volt.

Ésszel tudjuk ezt, alakoddal mutattad is,
megjelenésed mementóként hajolt ránk,
de mára indok nem maradt, kifogás nincs,
búcsúzunk hát tőled drága karácsonyfánk.


0 Comments



Leave a Reply.

    Archívum

    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014

    Kategóriák

    All
    Fáradtság
    Humor
    Reggel

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.