Az antikváriumban

Amikor az üzletbe toppantam
még nem tudtam, hogy sorsom
megpecsételődött.
A könyvespolcot vizslattam,
mivel nem volt jobb dolgom
s a boltos érdeklődött

megtetszett-e valamelyik kötet,
vagy csak úgy bámulok
a semmibe,
teljes sorozat érdekel esetleg,
én is rászorulok
egy kötetre

mint oly sokan mások,
netalán megengedhetem
magamnak
többet vegyek mármost
és ugye nem kell beérnem
vacakkal

silány utánzattal, foltos,
rongyos szélű
példánnyal?
Nem akartam megbántani a boltost
kultúr- szérűn
szándékkal

ezért megvettem, aminek se
helyét, se hasznát
nem találom még mindig:
világirodalomnak eme
szép sorozatát
egyben ahogyan illik.

Csak két kötet híja.
Talán a másik százezer
oldal lefoglal egy darabig,
mire felkutatja
az aki ezzel üzletel,
megint kinézek valamit.