Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Gyalázat

18/7/2013

0 Comments

 
Megsemmisítő vereséget mértem a papírra.
Egy újabb versemmel szűzi testét bemocskoltam.
Defloráltam egy kalapácsszerű billentyűvel,
fájdalmával, kiömlő tintával nem törődtem.

Én már csak egy hétköznapi liliomtipró lettem
egyetlen lapra sem kell ezentúl tekintettel lennem,
ha már a legifjabbat a famentest is magam alá
gépbe fűzve, gyűrtem, így követtem el a megrontást.

Innentől kezdve nem leszek tekintettel sem vastagságra,
sem pediglen nedvszívó képességre, egyéb csacskaságra,
akadályba ha ütközök, karbonszalaggal megfojtom,
acél-betűfaragvánnyal rá keményen lesújtok.

A teherbe ejtett lapok aztán egyszer, nagyon sokára
talán kihordják és meg is szülik gyermekét munkámnak,
de ha e sorok olvasása szemet rongálna véletlenül,
leleményes versolvasó fogja őket és vele hamar befűt.  
0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2013
    November 2013
    October 2013
    September 2013
    August 2013
    July 2013
    June 2013
    May 2013
    April 2013
    March 2013
    February 2013
    January 2013

Powered by Create your own unique website with customizable templates.