Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Egybeforrva

3/6/2013

0 Comments

 
Olvasztár vagyok.
Mit szaporítsam a szót.
Nem elég, hogy ötletet loptam
elhagytam a csattanót.

Igaz az a végén következne,
ha e türelmetlen természetke
mi belülről dörömböl és rugdal
olyannyira nem siettetne.

De én megálljt parancsolok,
hisz említettem: olvasztár vagyok
ércet hevítek cseppfolyóssá,
amíg csak jól nem lakok.

Elegyítem a szezont és fazont,
nem esik nehezemre, olvasztár vagyok.
S mi természeténél fogva különáll
hamarosan azonos üstben rotyog.

Onnan merek kinek-kinek érdeme szerint
s ki nem elégszik meg annak is megint,
majd főzetemtől elnehezült emberfőkkel
biliárdozom szabálytalanul egy picit.

Nem aggódom, ha a lyuk üres marad,
a lényeg, vagy hasfal, vagy a tudat hasad.
Ezt elérnem nem lehetetlen küldetés,
több gondot okoz ez a töméntelen salak.

Kifőzve emberi mivoltukból a népeket
nyerhetjük csak ki az értékes lényeget,
de a kicsapódott szenny ijesztően hat,
ezzel mocskolva lelküket élik az életet.
0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2013
    November 2013
    October 2013
    September 2013
    August 2013
    July 2013
    June 2013
    May 2013
    April 2013
    March 2013
    February 2013
    January 2013

Powered by Create your own unique website with customizable templates.