Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Ugyan

11/5/2012

0 Comments

 
Picture
Ha a hétvége szele nem csap meg
az kizárólag az én hibám?
Ha fel nem fedezek különbséget
a napok közt az én hibám?

  Ha már minden összefolyik
hosszú hónapok óta,
az alagút végén fény nem jelenik
meg én tehetek róla?

  Aki hasonló cipőben jár, magát
mivel vigasztalja?
Látja, hogy nem fogy a táv
bárhogyan is akarja?

  Nem vagyok feladós fajta
talpra állok mindig.
Kérdés, most nem az ússza
meg, ki állás helyett fekszik?

Nem dolgozni, ügyeskedni
kell itt nálunk.
Minden balekot lehúzni,
ez ám a turáni átok.

Abból pedig akad éppen elég
úgy hívják: melós.
Nem seftel, nem is csempész,
dolgozik, az is elég rázós.

A becsületének ára
ötödike után 
a vékony pénztárcába 
beköltözik sután.

Nagyon nem fészkel
hamar kirepül,
és havonta ismétel, 
reménytelenül.

Így, vagy még ígyebbül
tengődünk már régen,
próbálunk sikertelenül, 
eltűnni a balfenéken.  

Egy karusszel az élet,
továbbmenet nincsen,
elhagynak az évek, 
kiszállni lehetetlen. 

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.