Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Péntek tizenhárom

16/4/2012

0 Comments

 
Picture
Hétfőn már, mikor még a fű sem nő,
kimerészkedem gyáván az utcára.
Nincs tökölés, a  munka kötelező,
és be kell érnem fél nyolc órára.

Nem halogathatom az indulást,
Hiába vagyok sokktól sújtott.
Elhárítani a váratlan támadást,
gyáva lelkem láncinget húzott.

Sisak a fejre, kesztyű a kézre
azbesztből, biztos ami biztos.
A páncélautó már leparkolt a térre,
testőrök keresik a képzelt gyilkost.

  Csak akkor teszek egy tapodtat is,
ha a biztonságiaktól zöldet kapok.
Sokat próbált ember nehezen hisz,
még így is csak a fal mellett osonok.

Mi volt kiindítója az egész cirkusznak?
Elég csak a naptárra vetni pillantást.
Péntek 13 után véget vetni a hétvégének,
baj nélkül nagy szó és nem vagyok babonás.

Rajtam átok nem fog. Remélem.
Fekete macska, létra, törött cserép,
a nyúllábat biz én le nem teszem,
s csak ma merem megírni a pénteki „mesét”.

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.