| A sok ostoba arctalan tömeg Néró sosem volt győzelmének ünnepén diadalmenethez sorfalat adni meg, tolong az okozathoz okot teremtvén. Győzelmi menet éléről a győztes Hová lett? Vagy nem is volt soha nevét skandálni engedni nem rest ahelyett, hogy hozzá adni merte volna. Csöndben megbúvva figyelte remegve hű talpnyalói, tapsolók, éljenzők hadát pénzt és kényszert egyaránt bevetve Hogyan tanították kiáltani: vivát! A hevenyészett diadalív áll ugyan Alatta áthaladni emberfia nem mer De távol maradni is gyáva, hogyan ellentmondani, mint egy egészséges ember Beteg a közönség, de beteg az előadóművész maga ki magamagát művészként mutatta meg sok telt ház után önnönmaga Turnéira nem csak művét s tehetségét de lelkes, bár botfülű plebset visz hogy átfordítsa bevárt sikertelenségét melyben sok önámítás mellett is hisz. Tudja, hogy a közpalettán ily ocsmány Szín nem kevertetett ki soha még, de azt is tudja, hogy milyen nyugvó ország, polgárainak ez bőven elég még így is. A világ sok színházában fellépett, hisz egy esélyt bárki kaphat játszott, szavalt, hamisan énekelt s helyesen vélte, ezért kaphat udvarias tapsot. Aki magas kultúrára vágyik inkább Senecát hívná, a hű tanítót ki ismeri nevelése kudarcát. Ő a másik arcát látja, s nem az ideg-lírán játszó bárdot. Pusztulnia is kell nemsokára. De előbb lássuk a tömeget, halljuk a tapsot ott hol olimpiára készülni egykor vetemedett. Maradt pénz, mert megvalósítani nem volt több, mint túlzó álom. Ebből most lehet tudatosítani ki az igazi császár héthatáron. A világ jelentős része azonban nem provinciája e birodalomnak és nem szomjazzák az éljent abban a kontextusban, ahogy kedves a diktátornak. De a nép, az istenadta nép nem tudja, mert tudni fáj és azt sem, hogy nem tudni jobban is még. De idáig el hol jut már! A megvehető közönség egy hétre való kenyér árával lett gazdagabb kisebbség, s szegényebb a szabadság álmával. Ha sokan, ha kevesen tették ugyanannyira szánalmas mindegy is, nem úgy, mint a választék mi ezek után már több, mint borzalmas. Éjjel kukázó gyerekek, koldusok, fedél nélküliek hada egy óra alatt eltapsolt pénz is sok megsegítésükhöz, ha egyáltalán tervben volna. De a művész, a mester alkot Zavarni nem ildomos, figyeljünk minden mozdulatot bárki hogyan legyen milliomos. A nagy trükköt el nem árulja, de nem is rejtegeti előlünk, hiszen szimpátiatüntetése meghívója láttatja, hogy él meg belőlünk. Senki azt ne gondolja a trükk nem ismételhető, mert az. Ha kell újra, ha kell együtt megy, ha hívják az utcára a sok pimasz. Néró pocsék művész és emberileg gaz. a dolgok természete által szült eredményt elkönyvelni sikerként nem mulaszt. Birodalma határán túl darabbal ismét felsült. Haza és haladás. E két jelszó kellene trónterme falára. Egója szerint ez nem tolerálható. Rossz irányba halad és ezzel hazát veszít. | 
|
RSS Feed
