Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Napszámosai e kornak

1/8/2012

0 Comments

 
Picture
Kétezeröt plusz kiadós ebéd.
Kezdés hatkor, vége ugyancsak,
tekintettel a háztájira.
Közel s távol semmi remény,
ennél talán csak pocsékabb
idő közsönt a nyomor tájaira.

Hosszú volt az út míg idáig
a lejtőnek csaknem aljáig
sikerült lecsúsznunk.
Segített ebben széles társadalmi
bázis, minek mindegy volt sokáig
rajta kívül hányan pusztulunk.

A kör kissé szűkült. A pénztelenség
rányomta bélyegét keresletre
és persze a kínálatra.
Ez a felelősöknek átmeneti kellemetlenség,
nekünk élet-halál harc. Éhezve
várunk az utolsó kakasszóra.

Aztán szépen megszűnünk valahányan
napszámosai e cudar kornak.
Sokan vagyunk, nem kár értünk.
A szegénység termel helyettünk akárhányat,
újabb áldozatokat a pénzkohónak,
hol mindannyian egybeégünk.

Tömbünkből szobrot emlékül senki
faragni nem mer majd, nem akar.
Rossz emlékünk lesz.
Nehogy az újak közül bárki,
rápillantva fogjon dalba,
mert az pusztító földrengés lesz.

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.