Kórházfolyosón

Fehér köpenyek lebbennek
forognak-seregnek.
Kezük-lábuk meg sem áll
mégsem elég ez a betegnek.

Egyik szép szavakat vár
a másik megszokásból reklamál.
A szimplán eszét játszó
dohogva fel-alá járkál.

Vannak gyógyíthatatlan betegségek,
és önmaguktól menthetetlen kezeltek.
A tus-kór sokakon eluralkodik.
Csak tudnám, hogyan fertőznek...!?