Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Karácsonyi trilógia. Befejező rész.

23/12/2012

0 Comments

 
Összetett szememmel alaposan körülnéztem.
A leltárt összeállítottam a következőképpen:

Láttam tömeget, tengerként hullámzót,
egymást megölni is képes ingerült vásárlót,
autókat sorban piroson, mint zöldön áthajtót,
egymásra okkal, ok nélkül veszettül dudálót.
Kereskedőt ki becsapott és tolvaj vásárlót,
gyereket, nyugdíjast a betonba taposót.

Nem láttam mosolygó, türelmes embereket,
előzékeny, érzékeny, empatikus lelkeket,
szívből segítő, másfelé hajló kezű szenteket,
az ünnep hangulatával feltöltődött kisdedeket.
Elbújtak előlem a példaértékű jellemek,
s a prófétaként feladatot mulasztó szellemek.

Nehéz elhinnem, hogy e barbárok szíve
képes lenne szeretettel telni meg szenteste.

Tanuláság ez, mind a bizakodóknak
hogyan áll ma a zászló a hazugoknak.
0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.