Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Halál

25/3/2012

0 Comments

 
Picture
Mikor éjjel találkoztam a Halállal,
eszembe sem jutott hellyel kínálni.
Nézett üres szemgödrű koponyával,
nem láttam még így szomorkodni.

Máskor sem volt sokkal jobban,
mert ami hiányzik az biz nincsen.
Jobban fel lehetne szerelve humorral,
én nem adok, hisz ez a féltett kincsem.

  Nem úgy van az, hogy csak jövünk
és aztán viszünk mindent ripsz-ropsz,
előbb asztalra illő tenni élet-gyümölcsöt,
mielőtt érett gabonaként aratni le fogsz.

  Sovány, vértelen, savanyú testre éhezel?
Mennyivel jobb a hájasra kacagott toka?
Ki boldog léte során végig csak énekel,
emlékezetes lesz bús életedben annak tora.

Így szóltam hozzá s láttam meg-megremegett,
éhes volt-e, vagy csak türelmetlen. Nem tudom.
Szavaim faltörő kosának nehezen, de engedett.
Viccet kezdtem mesélni, de fogta magát és elfutott.

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.