Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Ha nagy leszek...

27/3/2012

0 Comments

 
Picture
Ha majd egyszer nagy leszek
én majd biztos rendet teremtek.
Zsiványt s rablót elverek
s áldanak majd az emberek.

Ha majd egyszer nagy leszek,
bárkit hozzánk bátran beengedhetek.
Boszorkától, lidérctől én nem félek,
akkor már nem hiszek a meséknek.

  Ha majd egyszer nagy leszek
minden elesetten segítek,
árvát ruházok s etetek
gyógyítok sok beteget.

Ha majd egyszer nagy leszek
Újvilág-felfedező leszek.
Ott értéket, javakat termelek,
miből bárki kedve szerint elvehet.

  De a számításomba súlyos hiba
csúszhatott, valami nagyon durva
körülmény, mi álmaimra mutat
majd rám és a képembe kacag.

Az a bizonyos körülmény jelezte
az élet valahogy másként rendezte
- tudomásul sem véve viszonyom
az álmaimmal – a fátumom.

  Én most balsorsnak minősítem,
amit gyerekként még képzeltem
felhőtlennek, boldognak,
gond esetén is irányíthatónak.

Ó ti bohó, csalfa, gyermeki álmok!
Milyen huncutok, hamisak is vagytok!
Tudom is hol a hiba. De butákat beszélek,
hisz nini, gyerek vagyok még s ezért remélek!

Hülye gyerekként kezelnek ők,
a bölcs felnőttek, a nagymenők.
Nekem rongylabdát dobnak,
s buksimra barackot nyomnak.

  Küldenek leereszkedve játszani, s még
némi zsebpénz is jár. Semmire nem elég.
Nagy dolgokba bele nem szólhatok,
sorsomon akaratuk ellen nem fordíthatok.

Én már kieszeltem egy tervet titokban.
Megszököm az éjjel alattomban.
Elvándorlok a csodás Tündérországba
hol a meséket oldják fel a valóságban.

Ott leszek csak igazán boldog. Álmodom.
S mily fura!? Mit álmodom megvalósíthatom.
A valós eredmények igazolják az alaptételt:
nem álmodhat a gyermek elérhetetlent.

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.