Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Bányászpecsenye

18/8/2012

0 Comments

 
Picture
Hogy milyen a bányászpecsenye?
Milyen lenne más, hát fekete.
Rettenetes, szenes eledel,
mit az ember, igyekszik, de alig nyel.

Hogy külszíni fejtés, vagy boksa
fogja volt a fekete maskara,
mivel a roston sült hús ábrázata
az mindegy, éhes száj azt falni fogja.

Évmilliók történéseit egy grillezés
során megszemlélni, igazi felfedezés.
Az időgép lám feltalálva szól a jelentés,
pontról pontra ábrázolva a szenesedés.

A fekete pecsenye igéző illata
a reggel óta kergetőző csintalan
döglegyeket is messze zavarta
Estebédre keletkezett a harmónia.

Mórokhoz hasonló ábrázattal üljük
valamennyien körül, hogy hozzáférjünk
a parazsat, s csámcsogva törtünk
borsot egymás orra alá, s kapott a sültünk.

Fekete az orca, fekete a száj
fekete az ingujj, fekete a sál.
Kormos kéz nadrágba törölve vár
mit tömhet a bendőbe végre már.

A zsíroldó és a lakkbenzin végül
a főszereplő, hol terült, terült
az asztalka, de már biz az kiürült
A szörnyű mosogatásnak ugyan ki örül.

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.