Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Az nem igaz

13/2/2012

0 Comments

 
Picture
Az nem igaz, hogy minden fiatal
semmirekellő, kenyérpusztító
neveletlen,tehetetlen
anyámasszony katonája
élhetetlen, szerencsétlen
kollektíven elkallódó
egyen fazon,élőhalott,kicsicsázott ravatal

  Ez csak azokra érvényes kikkel
naponta, nagy tömegben
utcán, téren, buszon, réten
iskolában,áruházban,lépcsőházban
találkozni vagyok kénytelen
s láttukra testem görcsben
rándul össze, de én vagyok az érzékeny

Nem, hogy jövőt, de múltat sem látok
mikor üres szemükbe bámulok
kifejezéstelen, bamba arcuk
örök kérdést szegez nekem
miben bíznak, mi a céljuk
hogy élnek meg, csak ámulok
ezek a megunt, kidobott hobbi állatok

  Mert tanulni nem tanította őket senki
s nevelni problémát, hogy oldjon,
arra sem volt túljelentkezés
de, ha mást nem, szeretni hogyan kell
erre sem kaptak kiképzést
Hibáikon ezért senki ne csodálkozzon,
mert igazán szeretni sem szerette őket senki

  A képbe csupán az a néhány ezer
“elit” ifjú rondít bele csúnyán
kinek terve és tartása modorával
összeforrva hasznos, kellemes egyén
már-már kiveszőben lévő archetípusával
egyezik meg és működik furán
s nem szürkül azzá, mit házmester seper.

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.