Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

A REMÉNY

12/2/2012

0 Comments

 
Picture
A vérnyomásom rendben
jó a cukorszintem
nem is fáztam meg
belém nem költözött vírus sem
akkor mitől remegek minden ízemben?

  Ehetek ezt, vagy ihatok azt.
Kétszer két kanállal.
Forró fürdő után paplan,
de minden hasztalan
úgy érzem mintha szemeznék a halállal

Nem szövődmény
s nem is fekély
betegségre esély csekély
az elveszett Remény
a mindnél gyilkosabb kelevény

A Reményt vették tőlünk el.
Előbb lassan, aztán hirtelen
a REMÉNYT nagybetűvel
egy morzsányit sem pergetve el
S most egymást köpdösi számos ember

  Sosem volt sok, de most semmi
nem is tud s fog újrateremni,
mert készek voltunk mélyre temetni,
fejekből kiverni, léhán elfeledni
s emlékéért a harcot lövés nélkül feladni

  Reménye csak annak lehet,
és kizárólag arra lehet,
amit, aki ha tud megtehet,
útjelölő karót leverhet,
így tetteivel előtúrja neki a terepet

  De csalánba nem üt ménkő,
csak utat jelölhet kilométerkő
de mi, ami csak tönkretehető,
elnyerhető, elemészthető
elpusztítottuk s nem telt el két esztendő

  Maradunk hová vetett
a történelem, mint szemetet.
Örökbe nyertük eme helyet
miért küszködtünk, s melyet
elnyertünk más nemzetek helyett.

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.