Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

A nem túl jól sikerült vers

20/8/2012

0 Comments

 
Picture
Az ember úgy gondolná, hogy a körülmények
úgymond ideálisak a verselésnek.
Haja nem lóg a szemébe,
papírt, uram bocsá írógépet is szerzett,
nincs közelben, kit őrületbe kerget,
és őt is hagyják békében.

A csillagok állása kedvező, ihlet is lenne
múzsáról meg nem is beszélek, mert abból
dögivel van a spájzban.
Utóbbiban már nem vagyok biztos teljesen benne
hogy múzsa volt, miből ettünk egy darabot akkor,
mikor fogytában voltunk májban.

Ezt amúgy normális költő úgy írta volna,
hogy szűkében, de klinikai esettel állunk
itt kérem szemben.
Mert ha manapság nem akad sokkal jobb dolga
az alanynak, mint a verselés már gyanakodhatunk
fent nincs valami rendben.

Igen az emeleten felül, amin elől szem ül.
Ott fent az irányítóközpontban csapott ki
a biztosíték,
hú de füstölt, úgy meg is ijedtem ettül
most a népies hangzással pótolom biz ki
hogy nincs indíték.

Álljunk már meg, nem krimit írok!
Nem indítéknak hívják az ötletet,
ez esetben
annak teljes hiányát. Ezzel titkot
nem árultam, zsákbamacskát sem.
Most nem.

Nem először tetten érhető lírámban,
amennyiben gondos orvosi kezelések
ellenére,
lenne nekem olyan, hiszek a gyógyászatban
a kúrák hátha segítettek,
csak kár, hogy nem érzem.

Így csak írom, amit senki nem olvas
szerencsére, mert így tömeggyilkossággal
nem vádolhatnak.
Az a bátor költeménylovas
ki dacol a fantáziátlanságommal,
jó lesz egyedüli áldozatnak.  
0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.