Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

A fene megette az egészet

3/8/2012

0 Comments

 
Picture
Megint eltelt egy nap
végigidegeskedtem,
feleslegesen,
s ezért alig haladtam,
amivel enyhítenem
illene idegrendszerem.

Nem írtam jóformán semmit.
Oldalszámra talán,
tartalomra, inkább hagyjuk.
Az ember elveszti a kedvit
esélye parány
hogy visszaszerezzük nyugtunk.

Én meg pláne gyenge vagyok
ebben a versenyszámban.
Ha valaki, én feleslegesen
magam őrlöm, marom.
Egy perc alatt felhalmozott problémában
világrekordokat döntögetem.

Ez vagyok én és én
ez vagyok nem más,
még ha beleszakadok is.
Magamat kínzó önző egyén,
ki bajt és rá a megoldást
magamnak tartogatom úgyis.

Azt gondolom, használok
azzal, ha magamra veszem
a fél világ keresztjét.
És hinnem kell, ha mások
terhét is én viselhetem,
megóvom társaim teremtő erejét.

Amit spórolok a réven
a vámon is megtartom,
okosan kufárkodom.
S akiknek terhét mérem,
hasonlóan gondolkodók,
így változtatunk a dolgokon.

Egységes akarattal így
osztottuk fel a munkát,
tehetségünk szerint.
Talán furcsának tűnhetik
ki nem látott még ily csodát
de úgy látom ez így működik.

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.