Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

A butaság fala

16/2/2012

0 Comments

 
Picture
Nem vagyok jól, eh de mit is beszélek,
szabályosan rosszul érzem magam.
Nem tervezek már, nem álmodom s remélek.
Úgy érzem körbevesznek néma, rideg falak.

  Erős kő a butaság, szinte áttörhetetlen
a sötétség habarcsa keményen köt.
Hatalmas, magas fal, megkerülhetetlen
hermetikusan zárja el a jövőt, a kecsegtetőt.

  A létrám rövid, bár kemény fából faragták.
Vézna a teste, könnyű a feje a faltörő kosnak.
Vaskampóval fogatott kötélhágcsóm elvágták,
ha a kiállásokon kúszom fel, menten lerúgnak. 

  Cirkusznak képzelik, én vélem arénának.
Vigyorogva csücsülnek a fal tetején szépen.
Szórakozásnak tartják, én élet-halál harcnak,
s vígan sütkéreznek gondolataim fényében.

Nézzetek csak sokáig és minél többen!
A fény melegít, a sötétben mutat utat!
Lesz ki közületek silányságára döbben,
s ti egyívásúak majd benne tisztelitek az urat.

Mert én pásztorotok nem leszek, nem terelek birkát.
Szép furulya szómra süket fületek, ezért juhászt nevelek,
ki ha kell kutyával, bottal, de fenemód érti csínyját-bínyját.
saját boldogságotok felé tartó durva tereléseteknek. 

0 Comments



Leave a Reply.

    RSS Feed

    View my profile on LinkedIn

    Archives

    December 2012
    November 2012
    October 2012
    September 2012
    August 2012
    July 2012
    June 2012
    May 2012
    April 2012
    March 2012
    February 2012
    January 2012

Powered by Create your own unique website with customizable templates.