Mire emlékszem a kocsonyafarsangból.
Egy kicsit hasogat a fejem, de összeszedem magam és igyekszem felidézni mi is történt A kocsonyafarsangon.
Az elmúlt két, vagy inkább három, de lehet négy nap alatt remek programok voltak: Somló Tamás. De akadt legalább négy, vagy három, de az is lehet, hogy két koncert, ami nem playback volt, de azokra nem emlékszem, mert akkor éppen ittunk. Meg előtte és utána is. Meg helyette is. Aztán akadt még tömeg, meg némi ricsaj, fülsiketítő lárma, de mindez csak azért, mert sikerült az egész hóbelevancot beszorítani egy zsebkendőnyi területre, de legalább a belváros szívébe, amennyiben van neki olyan.
Volt sok árus, aki bóvlikat, meg kacatokat árult, de az aranyáron. Többnyire az ő méregdrágán kibérelt bódéjaik miatt nem lehetett se gyalog, se villamossal közlekedni. De ki a csoda akarna olyankor villamosozni, ha ilyen isteni a buli! Az esélyegyenlőséget formálisan megteremtették, hiszen parkolni sem lehetett. De volt helyette elviselhetetlenül hangos zene, meg tömeg. Ja, hogy ezt már írtam? Biztos azért nem emlékszem, mert ittam. Nem sokat, mert piszok árak voltak, de rengeteget, mert már otthon elkezdtem alapozni a tablettásból. Mégis csak kellett valamit tennem a hideg ellen. Na ugye, ugye?!
Aztán volt még – Britney Spears – ja ő nem volt, csak jó lett volna, ha ehe, ehe …, de nem ért rá, mert Pécsett csokifesztivál volt. Talán ott lépett fel. Finnyás a kicsike, nem bírja a zsúfoltságot, az üvöltő playbacket, hamis ráénekléssel. Ja és ott biztos nem terelték el a forgalmat, de a villamos ott sem járt, igaz ott nincs is villamos.
Itt meg nem volt kocsonya. De legalább ittunk egy jót, vagy kettőt, vagy négyet,…már nem emlékszem.
Egy kicsit hasogat a fejem, de összeszedem magam és igyekszem felidézni mi is történt A kocsonyafarsangon.
Az elmúlt két, vagy inkább három, de lehet négy nap alatt remek programok voltak: Somló Tamás. De akadt legalább négy, vagy három, de az is lehet, hogy két koncert, ami nem playback volt, de azokra nem emlékszem, mert akkor éppen ittunk. Meg előtte és utána is. Meg helyette is. Aztán akadt még tömeg, meg némi ricsaj, fülsiketítő lárma, de mindez csak azért, mert sikerült az egész hóbelevancot beszorítani egy zsebkendőnyi területre, de legalább a belváros szívébe, amennyiben van neki olyan.
Volt sok árus, aki bóvlikat, meg kacatokat árult, de az aranyáron. Többnyire az ő méregdrágán kibérelt bódéjaik miatt nem lehetett se gyalog, se villamossal közlekedni. De ki a csoda akarna olyankor villamosozni, ha ilyen isteni a buli! Az esélyegyenlőséget formálisan megteremtették, hiszen parkolni sem lehetett. De volt helyette elviselhetetlenül hangos zene, meg tömeg. Ja, hogy ezt már írtam? Biztos azért nem emlékszem, mert ittam. Nem sokat, mert piszok árak voltak, de rengeteget, mert már otthon elkezdtem alapozni a tablettásból. Mégis csak kellett valamit tennem a hideg ellen. Na ugye, ugye?!
Aztán volt még – Britney Spears – ja ő nem volt, csak jó lett volna, ha ehe, ehe …, de nem ért rá, mert Pécsett csokifesztivál volt. Talán ott lépett fel. Finnyás a kicsike, nem bírja a zsúfoltságot, az üvöltő playbacket, hamis ráénekléssel. Ja és ott biztos nem terelték el a forgalmat, de a villamos ott sem járt, igaz ott nincs is villamos.
Itt meg nem volt kocsonya. De legalább ittunk egy jót, vagy kettőt, vagy négyet,…már nem emlékszem.
RSS Feed
