Valamit valamiért

- Úgy nézek én ki, mint aki tud? Úgy? Szerintem nem.
- Ne csináld Elza! Biztos, hogy képes lennél rá, ha …
- Ha? Ha mit? Felejtsd el a számat!
- Pedig az elengedhetetlen, anélkül nem megy. Ezt neked is meg kell értened.
- És ha nem értem meg, akkor mit csinálsz? Azt, amit a múltkor?
- Mikor múltkor? Múltkor múltkor?
- Ahha!
- Nem! Arról szó sem lehet! Ellenben …
- Akkor nagyon sajnálom. Vagy azt, vagy semmit. Kell a szám, vagy nem kell?
- Kell, hát hogyne kellene! Hiszen tudod mennyire odavagyok érte!
- Akkor azt akarom!
- Ne légy velem ilyen kegyetlen!
- Azt akarom, azt akarom, azt akarom!
- Jó, jó, csak ezt fejezd be! Tessék! Így jó?
- Ugye milyen tündibündi is tudsz lenni, ha akarsz? Ugye nem is volt nehéz?
- Nem hát! Akkor most te jössz!
- Tudom, tudom. Hogyne tudnám. Khmm! Szóval van egy ember, aki egyik este …

Tisztelt Olvasóközönség!

Bizonyára nem találták ki, mi is volt a témája a fenti párbeszédnek nő és férfi között. Ugyan mi is lehetne, ha ebből az aspektusból figyeljük!
Kérem, nem más, mint az ötlettelen-ihlettelen író és felesége alkudozását figyelhettük meg, aminek tétje egy újabb tréfás idea kiötlése volt, amire a nej, csak a kosztpénz felemelésének hatására volt hajlandó.
Valami másra gondoltak?