Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Legalább

8/4/2015

0 Comments

 
Az írói munka legnehezebb része a rendszeresség.
Az írói munka legnehezebb része az ötlettel felvértezettség.
Az írói munka legnehezebb része az alaposság.
Az írói munka legnehezebb része elmagyarázni, hogy csak egy leg lehet, mert ha nem, akkor mindhárom leg nem leg.
Mind legtelen lesz.
Olyan árva, leg nélküli.
Leghiányos.
Leg nélkül viszont nem is érdemes belefogni semmibe, hiszen, ha az ember nem érheti el a leget, örökké boldogtalan marad. Így a leg elengedhetetlen az írók számára, akik köztudomásúan, nem kazánkovács érzékenységű lelkületűek, nem narcisztikusak, (egyáltalán, még véletlenül sem, nem, nem bántottál meg, de hagyjuk, jól vagyok én így is magamnak, mert a világ amúgy sem ért meg) nem érinti meg őket minden kisebb légypiszok, nem fontos számukra a siker, az olvasottság, a rajongás, a rivaldafény – na jó az talán tényleg nem fontos – az odafigyelés, a biztatás.
De legmentesen még annyi érve sincs magával szemben a rendszerességre, az alaposságra, a fejtörésre, mint kutyában a bolha. Nem. Az a másik. Megvan. Mint fától az erdőt. Ez sem az. Mint a fehér holló. Ez jó lesz, ezt kerestem.
Csak közben a témát, a fonalat, azt vesztettem el valahol.  

0 Comments



Leave a Reply.

    Archívum

    April 2015
    March 2015
    February 2015
    January 2015



    Címkék

    All

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.