Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

Így jár, aki újévi köszöntőket néz

9/1/2015

0 Comments

 
Nahát! - gondoltam, de egyáltalán nem voltam benne biztos. Mert mi van akkor, ha esetleg. Ezekben az álságos-válságos időkben az ember nem lehet biztos benne, hogy valószínűleg és különben. Nehéz úgy állást foglalni, hogy nem. Akár többszörösen is, mindenféle nyomatékosítást mellőzve. Érvelni a hogyne és a persze, hogy nem mellett, igencsak ugyancsak. Senki, de az égvilágon senki sem lehet biztos abban, hogy de, pedig erre utaló jeleket egy fia jel sem jelzett, annál inkább, mintsem, hogy.

Felteszem a kérdést ilyenkor magamban, hogy ki, ha nem én és más sem, de erre válasz született.
Elárulni nem áll módomban, de ne arra figyeljenek, amit mondok, hanem arra, amit nem és ráadásul megtenni elmulasztok. Senki kedvéért.

Úgy gondolom nincs ma senki széles ez országban, aki ennél, annál. Ha már így alakult, ha már sújtott felszabadító gondolatok netovább.

Ha más, akkor másább, de én, én csak akkor, ha nagyon, vagy kevésbé. Ehhez sem ragaszkodva foggal, körömmel. A célt tisztán, olykor ködösen, de ez se, pláne nem más.

Ehhez kívánok sokkal gazdagabb, eseménytelenebb, sivárabb, színesebb, fekete-fehérebb, heterogén homogenitást.
0 Comments



Leave a Reply.

    Archívum

    April 2015
    March 2015
    February 2015
    January 2015



    Címkék

    All

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.