Tollkoptató Művészeti Kezdemény
Kövessen
  • Főoldal
  • Rólam
    • Magamban beszélek...
  • Ízelítő írásaimból
    • Mesék >
      • Félperces mesék
      • A láthatatlan bátorság
      • Az élet vize
      • Elfogadás
      • Kicsit rossz, kicsit jó
      • Férjválasz
      • Mese a láthatatlan erőről
      • Szépek szépe
      • Ez már valami
      • A fenyő
      • Okosék országa
      • Nyúlkrampusz
      • Nyúlkrampusz 2
      • A meg nem értett tehetség
    • Líra >
      • Haiku >
        • Az évszakok játéka
      • Limerick >
        • Harc a zavaron
        • Englishman in Europe
        • Pokol
        • Lukat a csövön
        • A biogazdász
        • A nőorvos
        • Az "erényes" nő
        • Távolság
        • Férfiak
        • Euro limerickek
    • Próza >
      • 40 perc
      • A verseny
      • Az inkvizíció
      • Együtt
      • Megy a juhász a szamáron...
      • Nemiség és egyebek...
      • Eső szalonna
      • -Tlan, -tlen
      • Vérvétel
      • A törzsvásárlói kártya
      • Az ember, aki ráért
      • A macska
  • Műhelytitkok
    • Félreértelmező szótár
  • Szövegmágus
    • Megrendelési információk >
      • Árlista, megrendelés
  • Melegen ajánlom
    • Bonyolítok
    • Scribd
    • Miskolci Muzsikusok
    • Hangfelhő/Soundcloud
    • Még több vers
    • Még több kortárs vers
    • Még több kortárs irodalom
  • Közös többszörös
    • Poéma
    • Poét
    • Piszkozat
    • Pearltrees
  • Elmélkedések
  • Szikrák
  • Szó nélkül soha!
  • Hallgasson
  • Könyvesboltom
  • Tégy mindent rendbe!
  • Kapcsolat

A véletlen egybeesés

2/2/2015

0 Comments

 
A eszementei rendőrkapitányág teljes bűnügyi állománya kórházba került.
Az ügy pikantériáját nem az adta, hogy a gyógykezelés alatt szabad rablás folyt a szó valóságos és átvitt értelmében is a városban, hanem inkább az az egységesség, amely nem volt jellemző e rázós területen dolgozó munkatársakra. Komoly gondot okozott a vezetőségnek is az együttműködés hiánya, de ez esetben úgy tűnt, az elhidegülés baljós viharfelhői tovaúsztak a bűnügyi osztály egéről.

Aznap reggel egy névtelen bejelentés érkezett, hogy egy régóta körözött bűnözőt láttak
a Négy furcsa macska nevű borozóban iszogatni. Az ügyeletben lévő két nyomozó a helyszínre sietett, de addigra a lator eliszkolt. Haladéktalanul megkezdték a tanuk meghallgatását és az esetleges nyomok feltérképezését. És ekkor történt meg a baj.
Az erősítés olyan gyorsan odaért a helyszínre, hogy a sebesülteket még kórházba sem tudták szállítani. A hordágyon fekvő és jajgató nyomozók azonban érdemben információt átadni nem tudtak.
Alig távolodott el néhány száz méterre a mentőautó, amikor a rend, nyomozást folytatni igyekvő őrei ugyancsak ellátásra szorultak.  Ez a tragédia váratlanul érte a vezetést, amely kénytelen volt immár maga a helyszínre vonulni, hiszen több szakavatott, hozzáértő, beosztott rendőr, akkor éppen nem volt szolgálatban.
Éppen, hogy a tetthelyre értek, amikor újra megcsörrent a mentők telefonja.

Néhány nappal később a kapitányság humán-főcsoportjának megbízott képviselői meglátogatták a pórul járt kollégáikat. Mindannyian ugyanott kerültek elhelyezésre. Mindannyiuknak a talpa sérült meg. A cipőtalpuk megolvadt és ráégett a lábukra. Miután állni nem voltak tovább képesek, a földre rogytak, ám ekkor letámasztott tenyereik és alfelük sült pirosra.

Túlságosan forró volt a nyom, amin üldözni kezdtek. A sors fintora, hogy hamarabb hűlt ki, mint ahogyan kiengedték volna őket a kórházból. Azóta névtelen bejelentésekre nem reagálnak, de a névtelen bejelentőket tűzzel … akarom mondani vassal kergetik.
0 Comments



Leave a Reply.

    Archívum

    April 2015
    March 2015
    February 2015
    January 2015



    Címkék

    All

    RSS Feed

Powered by Create your own unique website with customizable templates.